<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mojza</provider_name><provider_url>https://mojza.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Pandera</author_name><author_url>https://mojza.cafeblog.hu/author/Pandera/</author_url><title>Szépbeszéd...</title><html>&lt;p&gt;A tanárnő döntésre jutott, hogy behívatja az egyik kisgyerek
anyukáját, hogy megbeszélje vele, miként kellene foglalkozni a
kölyökkel. Ugyanis egyszerűen képtelen volt szépen beszélni. Nem
káromkodott, vagy ilyesmi, nem, csak selypített ha kellett, ha nem.
Miután a szófukar asszonnyal megosztotta imigyen a problémát,&nbsp;
kimeresztett szemekkel bámult, hallgatva a következő mondatot.&lt;br&gt;
- Én montam neki, hogy a óvacsmányba monggya mán hát tittán, hogy tétta....&lt;br&gt;
&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>